"HELPDESK"

Segítség diákoknak! Szolgáltatás neked, ha szükséged van segítségre vizsgáidhoz, dolgozataidhoz, szakdolgozatod elkészítéséhez! Hírek-Információk-Elemzések-a FELSŐOKTATÁS világából!

Javítani kell az Oktatási Hivatal kapcsolatain
 
Az eddiginél jobb és intenzívebb együttműködésre kell törekednie az Oktatási Hivatalnak (OH) az ágazati irányítás több tényezőjével, az oktatási háttérintézményekkel, és magukkal az oktatási intézményekkel - hangsúlyozta Princzinger Péter, az OH új elnöke január 5-én. Elmondta: bár jogászként került az OH élére, eddigi tapasztalatai, melyeket a köz- és a felsőoktatásban szerzett, alkalmassá teszik a feladat ellátására. Az oktatás-igazgatási jogot például egyetemen tanítja.

Egy jogász számára, aki a közigazgatási jogot, ezen belül az oktatás-igazgatási jogot egyetemen tanítja, és a gyakorlatban ügyvédként, szakemberként és "felsőoktatás-menedzserként" alkalmazza, annak az OH maga "A" feladat - fogalmazott az OH élén Kerpen Gábort váltó Princzinger Péter.
Amint azt az új elnök elmondta: céljai között szerepel az intenzív együttműködés megteremtése az ágazati irányítás többi tényezőjével, az oktatási háttérintézményekkel, és magukkal az oktatási intézményekkel. További feladatként említette az OH szolgáltatásainak bővítését, valamint a szélesebb körű elektronikus ügyintézést. A legfontosabb cél azonban a klasszikus államigazgatási szerv helyett egy "pontos, és barátságos" szolgáltató intézmény létrehozása - emelte ki Princzinger Péter.
A kihívások kapcsán az új elnök a változó jogszabályi környezetből adódó teendőket, az új feladatokat, az időszerű fejlesztéseket, valamint a szervezet belső problémáinak menedzselését említette meg.
Emlékeztetett, hogy az OH helyzetét három körülmény határozza meg: a kormányzati struktúra átalakulása, mely már részben megtörtént, az oktatás rendszer, ami átfogó változások előtt áll, illetve az ügyfelek igénye a kulturált ügyintézésre.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a tájékoztatón leszögezte, hogy Kerpen Gábor megbízatása lejárt, a féléves mandátum oka pedig, hogy gyorsan kellett cselekedni. Hozzátette: Princzinger Péter személyében a megfelelő ember került az OH élére, mivel a hivatalnak hatósági feladatokat is el kell látnia, vagyis a gazdasági, és oktatási ismereteken túl fontos része a jogi ismeretek megléte is.
Hoffmann Rózsa újságírói kérdésre cáfolta a Népszabadságban megjelent hírt, mely szerint a nyáron leváltaná őt Orbán Viktor miniszterelnök.
(forrás: www.edupress.hu)

 
 
 
 
 
 
 
Hétfőn lejár a hátirdő, a keresztféléves képzésekre!
November 15-ig adhatják be jelentkezésüket azok a jelentkezők, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaikat valamelyik 2011. februárban induló felsőoktatási képzésen szeretnék megkezdeni. Számukra 94 intézmény több mint 1100 féle keresztféléves képzést kínál. A felvételi tudnivalók és a meghirdetett képzések megtalálhatóak a felvi.hu-n vagy a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2011. februárban induló képzések című kiadványban.

Azok a felvételizők, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaikat jövő év februárjában szeretnék megkezdeni hétfő éjfélig még beadhatják jelentkezésüket a 2011. februárjában induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre. A jelentkezők 94 intézményben több mint 1100 féle képzésből választhatnak, amelyek zöme mesterképzés, de a lehetőség nemcsak a korábban felsőfokú végzettséget szerzők számára állnak nyitva. A februárban induló képzésekre ugyanis már azok is jelentkezhetnek, akik 2011. januárban végeznek valamely alapképzési szakon és tanulmányaikat azonnal folytatni szeretnék.
A felvételi kérelmek hagyományos úton, felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon vagy elektronikusan, a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www.felvi.hu-n elérhető e-felvételi keretében is benyújthatóak. Az elektronikusan jelentkezőknek 2010. november 15-én éjfélig van lehetőségük arra, hogy a szükséges jelentkezési adatokat rögzítsék, majd ezt követően legkésőbb 2010. november 23-ig hitelesíteniük kell jelentkezésüket. Ezt az e-felvételi felületről kinyomtatható hitelesítő adatlap aláírásával és az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 címre történő visszaküldésével vagy elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül lehet megtenni. Az Ügyfélkapu használatához egyszeri, okmányirodában tett regisztráció szükséges.
Igaz, hogy a jelentkezők a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során is tetszőleges számú képzést megjelölhetnek, de besorolást és felvételt csak egy képzésre nyerhetnek. Ezért érdemes mérlegelni, hogy a megjelölni kívánt képzések, felsőoktatási intézmények közül melyikre szeretne legjobban bekerülni a jelentkező, és ez alapján állítani fel a végleges jelentkezési sorrendet. A jelentkezési sorrend felállításában segít a Felvi
honlapján elérhető interaktív Felvi-rangsor, amellyel bárki elkészítheti személyre szabott, saját rangsorát. A felvételi tudnivalók és a meghirdetett képzések megtalálhatóak a felvi.hu-n vagy a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2011. februárban induló képzések című kiadványban.
(Forrás:
www.edupress.hu)

Az új felsőoktatási törvény koncepciója a kormány Nemzeti együttműködési programjával összhangban van, egységes és értékelvű. Célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése. A megjelölt célok eléréséhez szükség van a felsőoktatási intézmények szervezetének, működésének, a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának felülvizsgálatára, elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen belül a pedagógusképzés átalakítása.
 
A felsőoktatásnak – küldetésének megfelelően – olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget kell nevelnie, amely értelmiségi réteg tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő.
 
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság a felsoroltakon túl fontosnak tartja, hogy egy-egy régió felsőoktatási intézményének megtartásával, megerősítésével növelje az adott vidék munkahelyteremtő és népességmegtartó erejét, biztosítsa gazdasági és kulturális fejlődését.
 
A törvény a középfokra épülő képzési formák működésének jogi kereteit határozza meg, különös tekintettel ezek kitüntetett szerepére közös örökségünk, a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány értékeinek átadása és megújítása terén
 
A felsőoktatás küldetése és legfőbb feladata a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása az alábbi feladatokon keresztül:
  • olyan szakemberek képzése, akik saját munkájuk révén képesek a természetről és a társadalomról az elmúlt évtizedekben összegyűjtött tudásanyag és ismereteink gyarapítására, továbbadására, a fejlődés előmozdítására;
  • felelős, környezettudatos értelmiség nevelése;
  • a szellemi alkotómunkához szükséges készségek és ismeretek, képességek elsajátíttatása;
  • gyakorlati tudással rendelkező, konkrét problémákat megoldani képes, naprakész, minőségi tudással rendelkező szakemberek képzése;
  • a tudomány művelése;
  • a kulturális, tudományos, sport és műszaki innováció szolgálata;
  • felkészítés a hivatásra és a választott munkakörök betöltésére;
  • az oktatás és kutatás szabadsága, a tanuláshoz való jog, mint alkotmányos alapelvek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása.
Kitüntetett feladata a jövő nemzedék nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése.
 
Az új törvény szakít a jelenleg hatályos szabályozás piaci és értéksemleges szemléletével, megteremti a nemzeti fejlődés szolgálatába állított felsőoktatási rendszer és a felsőoktatási intézmények működésének alapvető szabályait.
 
Az új értékelvű szabályozás egyértelművé teszi: a közérdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekekkel szemben. A törvény biztosítja az állam számára a szerepvállalásával arányos jogosítványokat. Egyensúlyt teremt a felsőoktatási intézmény autonómiája és a központi szabályozás között. Az intézményi autonómia – törvényi korlátok között – érvényesül az intézmény gazdálkodásában, de e szabadság nem terjed ki a minőségi követelmények meghatározására és ellenőrzésére.
 
Az új felsőoktatási törvény markánsan elkülöníti, de egyenértékűnek tekinti az elméleti és a gyakorlati szakemberképzés rendszerét. (Az utóbbi társadalmi, anyagi elismertségének növelésére törekszik.)
 
A pedagógusképzés átalakításával az oktatásirányítás jelentős lépést tesz a pálya presztízsének növelése érdekében.
 
A korábbi gyakorlattal ellentétben az új oktatásirányítás valós egyeztetésre törekszik. A kormány ígéretével, valamint a részvételi törvény tervezetével összhangban a kötelező szakmai egyeztetésen túl, a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció indul el. A vitairatként szolgáló koncepció a jobbító javaslatokat befogadja, az egyeztetés lezárását követően készül el az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet.
 
A felsőoktatási értékrendet tükröző alapelvek mellett az alábbi konkrét változások szándékát fogalmazza meg a koncepció.
 
A törvény műfaji változása:
a részletekbe menően szabályozó, esetenként túlszabályozó törvény és rendeletek helyett
az alapkérdések keretjellegű szabályozása a törvényben és a végrehajtást segítő (kormány és miniszteri) rendeletek (20-25 jogszabály)
 
Hallgatókat érintő változások:
felvételi rendszerben emeltszintű érettségi és gyakorlati, alkalmassági vizsgák
tanulmányi, kollégiumi, szociális témakörökben erős hallgatói jogosultságok
a szenátusban 15 százalékos képviselet
nulladik évfolyami felkészítés lehetősége
 
Képzési rendszerben:
alapvető változás a tanárképzésben 5+1-es méretű osztatlan, kétszakos képzés, mesterszintű kimenettel (M.Ed.); egy éves iskolai gyakorlat módszertani felkészítés erősítése, azonos arányú szaktárgyi és tanári felkészítés
alapképzésben elméleti és gyakorlati jellegű képzések megkülönböztetése
rugalmasság, átjárhatóság a többciklusú képzésben
az osztatlan képzések lehetőségének bővítése
a doktori képzés pre és posztdoktori ösztöndíjai
tehetséggondozás egységes rendszere, a menttor programtól a szakkollégiumokig
 
Minőség növelése:
egyetemi tanárok esetében szabályozott habilitációs eljárás
a kiválóságot jelző kutató intézményi, kari, intézeti címek és ezzel együtt járó kiemelt támogatás
az oktatói előmenetelben a minősített gyakorlat elismerése
 
Finanszírozás, gazdálkodás:
a jelenlegi képzési: tudományos és fenntartói normatívák 50-25-25 százalékos megosztása helyett
fenntartói: képzési és tudományos 70-15-15 százalékos megosztás
a kiválóság elismerésének elkülönített forrása
a hallgatói támogatás értékőrzése, diákhitel
gazdasági tanácsok megszűnése és átalakulása, integrálódása a belső gazdaságirányításban
a vagyongazdálkodás új rendje a fenntartó és a fejlesztési tárca között
a támogatás biztonságával együtt az intézmény támogatott felvételi keretszámok stabilizálása
a gazdálkodás felelőssége belső ellenőrzés, monitoring, kockázatelemzés, továbbá a költségvetési felügyelők rendszerével
 
Az intézményi szervezet kialakításában az autonómia biztosítása a kari alapstruktúra erősítésével.
 
Új tézisek a felsőoktatási törvény koncepciójában
 
A felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő nemzedékeinek az érdekeit szolgálja.
 
A felsőoktatás minden területén – oktatás, kutatás, intézményi irányítás –kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatároztuk az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független szervezet őrködik a minőségi követelmények betartása felett.
 
A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek az oktatás tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének megválasztásában, valamint vezetőik kiválasztásában. A pedagógusképzésnek viszont a központilag szabályozott közoktatási rendszer a „megrendelője”, ezért a pedagógusképzésben erőteljesebben érvényesül az állam szabályozó szerepe.
 
A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek.
 
Világosan elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai. Az egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi versenyben helyt állni képes tudományos műhely. A főiskolák elsődleges feladata a felkészítés a gyakorlati munkára.
 
A felsőoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Charta ajánlásait követő kétszintű (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintű (osztatlan) képzést. A 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó.
 
Szabályozott keretekben biztosított lesz a képzések közötti átjárhatóság.
 
A pedagógusképzés osztatlan formában történik, szabályozása tekintetében az állam szerepe meghatározó.
 
Az egyetemi és a főiskolai karok működése minőségi és mennyiségi feltételekhez kötött.
 
A hallgatók részvétele a felsőoktatási intézmények vezetésében kívánatos.
 
A felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza.
 
Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban.
 
Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi. 70 százalékot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalék odaítélése normatív alapon történik.
 
A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek.
 
Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.
 
A Társadalmi egyeztetés tervezett menetrendje:
 
November 4.
A felsőoktatási törvény koncepcióját feltesszük a minisztérium honlapjára.
November 5-ig
A felsőoktatási intézmények megkapják a koncepciót és felkérjük a rektorokat az intézményi vitákra és a véleményeket december 10-éig kérjük. (Az intézményi vitafórumokon a tárca vezetői szintű képviseletét egyes esetekben tudjuk biztosítani.)
November 5-ig
A hallgatói testületek közül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Doktoranduszok Országos Szövetségét is felkérjük a koncepció véleményezésére (december 10-ei határidővel és amennyiben kérik a két testületi elnökség ülésére a tárca vezetői képviseletét biztosítjuk).
November 5-ig
A felsőoktatási és közoktatási szakszervezeteknek megküldjük a koncepciót.
  • Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,
  • Orvosegyetemek és Kutatási Dolgozók Szakszervezete,
  • Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete,
  • Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete,
  • Pedagógusok Szakszervezete.
November 9.
A Magyar Rektori Konferencia napirendjén szerepel.
November 10.
Felsőoktatási és Tudományos Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 11.
Országos Köznevelési Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 16.
A Közoktatás-politikai Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 25.
Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival történő egyeztetés.
November 26.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ülésének napirendjén szerepel.
December 2.
Egyeztetés az alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartóival.
December 4.
A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésének napirendjén szerepel.
December 10-ig
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke véleményének bekérése.

(Forrás: NEFMI)

Százforintos gyűjtőakciót hirdetett Hoffmann Rózsa

Százforintos gyűjtőakciót hirdetett október 13-án Hoffmann Rózsa oktatáért felelős államtitkár, melyben arra kéri a diákokat és a pedagógusokat, hogy fejenként legalább száz forinttal járuljon hozzá a katasztrófa áldozataivá vált családok megsegítéséhez. Az akcióban a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal működik együtt Hoffmann Rózsa - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) honlapján.

A Százforintos gyűjtőakció keretein belül továbbá arra kéri Hoffmann Rózsa az intézményvezetőket, hogy koordinálják az október 31-éig tartó adománygyűjtést, és az összegyűlt pénzadományokat a szeretetszolgálat erre a célra megnyitott számlájára fizessék be. Az iskolák által összegyűjtött pénzt a kolontári és devecseri általános iskolába járó gyermekek családjainak, illetve az érintett iskoláknak juttatják el. Az adakozó intézmények az összegyűjtött összeg nevesítésével együtt felkerülnek a NEFMI honlapjára.
(Forrás: vorosiszap.bm.hu)

Egyre több a jelentkező a felsőoktatásba

Idén 462 pont volt a legmagasabb ponthatár a felvételi eljárás során, amelyet a tavalyihoz hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakján kellett teljesíteniük a jelentkezőknek. A felsőoktatásba idén már csak kétszáz ponttól lehetett bejutni, de ennek ellenére is a tavalyinál tíz százalékkal többen, összesen 140 303 fő jelentkezett, amelyből 97.743-an kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat szeptembertől. Azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel sehova vagy nem is jelentkeztek, augusztus 10-éig még benyújthatják felvételi jelentkezésüket a meghirdetett képzések egyikére - mondta el Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára július 23-án, Budapesten.

Az elmúlt évhez képest jóval több felvételiző adta be a jelentkezését idén valamelyik főiskolára vagy egyetemre: míg tavaly 127 ezren, addig idén 140 303-an. Megfigyelhető azonban, hogy idén eltolódtak az arányok, a mesterképzésre felvettek száma ugyanis másfélszer több volt, mint 2009-ben, az alap- és egységes, osztatlan képzésbe bejutók száma pedig valamelyest csökkent - mondta el Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: nem volt tapasztalható lényeges túljelentkezés, kivéve a művészeti képzéseket, ahol annak oka a felvettek alacsony létszámával magyarázható, de volt olyan hely is, ahol a jelentkezők száma alig haladta meg a felvételi keretet. Igaz, az elégséges ponthatár kétszázra emelése megnehezítette, de így is sikerült feltölteni a hiányszakmák képzéskereteit, mint például a természettudományi képzésben meghirdetett helyeket - tette hozzá. Megjegyezte, hogy javult a helyzet a nyelvtudás tekintetében, hiszen a felvettek egyharmada középfokú, míg a tíz százaléka felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezett, ami által csökkenhet azok száma, akik nyelvvizsga hiányában nem vehetik át diplomájukat végzősként. Dux László beszélt arról is, hogy a felsőoktatás kritikus pontja a tanárképzés, melynek érdekében szükség lesz bizonyos szakok esetében a szóbeli felvételire és az emelt szintű érettségi megkövetelésének bevezetésére. A helyzet javítása kapcsán elmondta, hogy a pályaorientáció sokkal fontosabb, mint a keretszámok lefaragása. Hozzátette: új és rendkívül pozitív kicsengésű jelenség, hogy megnövekedett idén a felsőfokú szakképzésbe jelentkezők száma.
Dux László, az Educatio Nonprofit Kft. által működtetett felvi.hu-n közzétett felvételi eredményeket is ismertette. Idén 140 303-an adták be jelentkezésüket, és az összes jelentkező több mint kétharmada, 69, 7 százaléka, vagyis pontosan 97 743 fő nyert felvételt. Alap-, valamint egységes, osztatlan képzésekre összesen 69 581 fő jutott be, közel 1400 fővel kevesebb, mint a tavalyi felvételi során, a mesterképzésekre felvettek száma ugyanakkor mintegy négyezer fővel növekedett. A felsőfokú szakképzésre bekerült csaknem 12 ezer hallgató túlnyomó többsége nappali munkarendű képzésben vehet majd részt. A nappali munkarendes képzéseket nézve a legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudomány Karán találjuk: támogatott képzésen 462, költségtérítésesen pedig 449. Legtöbben az elmúlt évhez hasonlóan idén is a turizmus-vendéglátás szakra jelentkeztek, igaz 2009-hez kevesebben, de így is 4400-an jelölték be első helyen. A legmagasabb pontok eloszlása itt a következő: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418, valamint a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján 409 pontot követeltek meg a jelentkezőktől. A népszerűségi dobogó második helyére a gazdálkodás és menedzsment alapszak került, a legtöbb pontot, 453-at a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett elérni, de 400 pont fölött kellett teljesíteni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán és a Szegedi Tudományegyetemen is. Alig emelkedtek a ponthatárok a jogászképzésben, amely idén a harmadik legnépszerűbb képzés volt: ebben az évben 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kívánt bejutni, 430 pont kellett a bejutáshoz a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A harmadik legmagasabb ponthatár (428 pont) pedig a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem jogi karán várta a hallgatókat.
A felvi.hu összesítése szerint az alapszakok közül a gazdálkodás és menedzsment szakon, míg a mesterképzésen a tanár szakon kezdhetik meg a legtöbben a tanulmányaikat. A legtöbb felvett hallgatót mind alap-, mind mesterszakon idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara fogadhatja szeptembertől.
A tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma csaknem háromezerrel növekedett, a költségtérítéses képzésre felvettek száma ugyanakkor kevesebb, mint hatszázzal múlja felül a tavalyi statisztikát. A sikeresen felvételizők száma tehát nőtt annak ellenére, hogy idén kétszáz pont alatt már nem lehetett felvételt nyerni egyik felsőoktatási intézménybe sem.
A több mint 140 ezer jelentkezőből 362-en voltak azok, akik a maximális, azaz 480 ponttal jutottak be az általuk első helyen megjelölt intézmény adott képzésére - olvasható a felvi.hu-n. Összesen 84 szakon volt maximális pontszámot elért jelentkező: pszichológián 49, általános orvosi szakon 28, gazdálkodási és menedzsment szakon 22, jogászon 18, nemzetközi gazdálkodáson 16, gyógypedagógián 12, pénzügy és számvitel szakon 12, andragógián 12 és fogorvos szakon 9 fő.

forrás: www.edupress.hu

Új közoktatási törvényt tervez az államtitkár

Egyeztetést kér a tervezett új nemzeti alaptantervvel (NAT) és közoktatási törvénnyel kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az oktatási államtitkártól. Hoffmann Rózsa többek között új feltételrendszert dolgozna ki a hat- és nyolcosztályos iskolák számára, és megszüntetné a normatív alapú támogatási rendszert.

Az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta: reményei szerint jövő ősszel új közoktatási törvény és új nemzeti alaptanterv lép életbe. Hoffmann Rózsa szerint az 1993-ban született törvény ugyanis alkalmatlan jelenlegi formájában az oktatási rendszer szabályozására. A változás indokaként említette továbbá, hogy a korábbi közgazdasági, piaci szemléletű irányítás helyett emberközpontú szemléletet kíván követni az új kormány. A NAT megújításával kapcsolatban kifejtette: tarthatatlan, hogy az ne rögzítse a minimális ismeretanyagot. Kifejtette: iskolatípusonként választhatnának az intézmények a különböző kerettantervek közül, illetve továbbra is fenntartják annak lehetőségét, hogy a iskolák a saját, jól bevált tudásátadási technikáikat alkalmazzák.
Az államtitkár jónak nevezte a hat és nyolc évfolyamos iskolákkal színesített oktatási rendszert, mely az évek során spontán módon alakult ki, hiányolja azonban a tehetséggondozó iskolák számára előírt feltételrendszert. Ennek eredményeként létrejöttek a tehetségeket felkutató helyett a tehetségeket kiválasztó intézmények - hangsúlyozta az államtitkár. Ezért az említett iskolákkal folytatott együttműködés során szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, melyek teljesítéséhez Hoffmann Rózsa szerint fel kell nőniük az iskoláknak. Amennyiben ez nem sikerül, az érintett intézményeket visszaminősítik.
Az államtitkár továbbá a normatív alapú finanszírozás megszüntetését tűzte ki célul mind a felső-, mind a közoktatásban. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, és annak járulékait. Ezen felül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell finanszírozniuk. Intézménytípus, feladat és tanulószám alapján kalkulált pedagóguslétszámot kapna minden akkreditált iskola, és az körülbelül három évig lenne állandó.
A következő költségvetésben legalább gesztusértékű béremelést valósítana meg Hoffmann Rózsa, melyet követően a jövőben látványosabb emelésre számíthatnának a pedagógusok. A változás az ország jövedelemtermelő képességétől tette függővé az interjúban. Tarthatatlan továbbá az államtitkár szerint, hogy a pedagógusok heti 51 órát dolgozzanak, illetve hogy abból 13 órát adminisztrációs feladatokkal töltsenek el. A minimum 22 tanóra megtartását lefektető jelenlegi rendszer szerinte többek között azért kivitelezhetetlen, mert nem áll rendelkezésre oktatási szakasszisztencia.
Hoffmann Rózsa továbbá az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne. Elmondta: ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez. Hozzátette: el tud képzelni olyan megoldást, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, és ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le.
Hozzátette: a felsőoktatási integráció elmúlt tízéves tapasztalatait is áttekintik, ahol nem működőképes a rendszer, ott újabb integrációs folyamatok indulhatnak el. Az intézmények abszolút száma csökkenhet, fel kell mérni szükség van-e ekkora intézményi kapacitásra a hallgatói létszám tükrében. Hozzátette: a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható, növelnék azonban műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát.
A közoktatási törvény és a NAT változásaival, valamint a bérszínvonallal kapcsolatban érdemi, elvi és jogszabályi egyeztetést szorgalmaz Kerpen Gábor. A PDSZ elnöke szerint továbbá rámutatott: a nyilatkozatnak a nemzeti alaptanterv tananyag-tartalmának bővítéséről szóló része közel áll a PDSZ választások előtt megfogalmazott pontjaihoz. Pozitívumnak nevezte továbbá, hogy a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban időben megkezdődött a tervezés. A szakszervezeti vezető július 26-án az MTI-nek elküldött levelében továbbá kifejtette: egyeztetésre lesz szükség a pedagógusok esetleges központi bérfinanszírozásáról, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó finanszírozás-átalakítás elveiről és feltételrendszeréről.
(Forrás: MTI, echotv.hu, inforadio.hu)

 

 

Ajánlásokat fogalmazott meg a bölcsek tanácsa

A Sólyom László által felállított Bölcsek Tanácsa elkészítette a hazai oktatás lehetséges fejlesztésére tett ajánlásait. A megjelent kötetben többek között javasolják a tanárképzés osztatlan rendszerű oktatását a gyakorlati év megtartásával, szükségszerűnek ítélik az iskolai értékrend megerősítését, a normatív finanszírozás helyett feladatalapú támogatást tartanak indokoltnak, sürgetik a bolognai rendszer egyes elemeinek újragondolását, illetve javasolják fokozatosan bevezetett kötelező emelt szintű érettségit - írja a Népszabadság.

2008 novemberében állította fel Sólyom László köztársasági elnök a Bölcsek Tanácsát a magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére. A kötet elkészült, amely megállapítja: a magyar oktatási rendszer a szétesés küszöbére ért.
A Lámfalussy Sándor közgazdász, Eva Joly jogász, Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök által összeállított elemzés szerint a nevelés-oktatás rendszerét újjá kell építeni, és erőn felül finanszírozni.
Javaslatokat is tartalmaz a kötet, amelyek inkább rendszerszemléletű, hosszú távú gondolkodás elemei, mint részletekbe menő pontok. A Bölcsek Tanácsa hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők, az egész magyar társadalom egyet akarása nélkül az oktatás-nevelés nem újítható meg.

A bolognai rendszer és a tanárképzés újragondolása kell
A szakértők rámutatnak: az iskolák nagy részében ma nem elég hangsúlyos a nevelés, hiányoznak a közösségi alkalmak, a diákok jelentős része magára hagyatva sodródik. Szerintük az iskola értékteremtő szerepének a megerősítésében a pedagógusoknak kulcsfontosságú szerepük van.
Több elhibázott oktatáspolitikai kérdést kiemelnek, ilyen a szöveges értékelés, a szülői beleegyezéshez kötött buktatás, de az új érettségi-felvételi rendszer is, amely bár objektívebb és differenciáltabb mérés tesz lehetővé, színvonalesést eredményezett. A bolognai rendszer bevezetését elkapkodottnak, épp ezért alaposan átgondolandónak tartják.
"A kiterjesztett szakmai gyakorlat megtartásával, sőt, tovább növelésével nem javasoljuk a bolognai rendszer fenntartását a tanárképzésben. Külön programokat javasolunk a BSc, BA szinten tanuló tehetségek gondozására, illetve az elaprózott mesterszakok felülvizsgálatát és a bachelor szakokkal való újbóli harmonizációját is indokoltnak tartjuk - mondta Csermely Péter, a tanulmány oktatási fejezetét koordináló biokémikus, hálózatkutató a Népszabadságnak adott interjújában.
Az emeltszintű érettségi követelményével kapcsolatban úgy fogalmazott: "fontos lenne egy olyan hosszú távú szabályozás, amely a versenyhelyzet következményeit néhány éves felkészülési lehetőség után fokozatosan, de semmilyen módon nem megmásíthatóan rábocsátja a felsőoktatási intézményekre" - mondta.
A pedagógusképzés megújításával, illetve osztatlan rendszerű visszaállításával kapcsolatban Csermely úgy fogalmaz: "a pedagógusok megbecsültsége alacsony, emiatt felsőoktatásba jelentkezőknek nem a felső öt-tíz százaléka, hanem - néhány minden tiszteletemet kiérdemlő megszállott kivételével - az alsó szegmense megy el tanárjelöltnek. Ez aztán tovább rontja a pedagógusok megbecsültségét, és egy ördögi kör alakul ki. Ezt meg kell törni. A pályán lévő pedagógusoknak is sokkal szélesebb körű és sokkal hatékonyabb segítséget kell nyújtani, mint most. Újra be kell vezetni a szakfelügyeleti rendszert, a képzésben pedig a kétszakos, öt plusz gyakorlati évet tartalmazó oktatást.

Normatív helyett feladatfinanszírozás
"Az iskolai értékrend megerősítése nélkül Magyarország húsz-harminc év múlva egyszerűen szétesik - folytatta a kritikus pontok sorát Csermely, majd hozzátette: éppen ezért közösségépítés kell, csapatmunkát építő projektek kellenek, ebben pedig a pedagógusoknak kulcsfontosságú szerepük van.
A normatív finanszírozás helyett - amely az kötetet összeállítók szerint indokolatlanul egyenlősít - szükségesnek tartják a nevelési-oktatási intézmények független, szakmai és komplex értékelését, illetve az értékelés során kiválóra minősített intézményeknek mind a döntéseikben, mind pedig a gazdálkodási szabályaikban még a mainál is sokkal nagyobb szabadságot javasolnak.
Erőltetett integráció helyett személyre szabott programokat javasolnak, amely szerintük egyet jelent az egyéni értékek lankadatlan és bizalommal teljes keresésével.

A Bölcsek Tanácsa célként tűzi ki, hogy hazánkban nem a térség legolcsóbb, hanem a leghatékonyabb oktatási rendszerét kell létrehozni. "Néhány olyan javaslatunk is van, amelyekre nem szabad sajnálni a többletforrásokat. Rövid távon ilyen a pedagógusképzés átalakítása, közép távon pedig az egységes értékelési rend kialakítása."
Forrás: Népszabadság

 

 

 

 

 

 

 

Politológus képzés a Pannon Egyetemen

Forrás:vehir.hu         

Az induló képzésről, a diploma által kínált lehetőségekről a szak vezetőjével, dr. Kaiser Tamás docenssel beszélgettünk.

Az egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának széleskörű képzési kínálatában megtalálhatók a bölcsészet- ,társadalom- és neveléstudomány legkülönfélébb szakjai. A választék folyamatosan tovább bővül, többek között a társadalomtudományok képzési területhez tartozó hat féléves politológia alapszak indításával.

- Mit kell tudni egy politológusnak, milyen tantárgyak szerepelnek a Pannon Egyetem által meghirdetett képzésben?
- A politikatudomány az integratív, számos képzési területet átfogó tudományok sorába illeszkedik. Ennek megfelelően a hozzá kapcsolódó tudáselemek sokszínűségét a képzés tartalma is leképezi. Az alapozó ismereteket (például filozófiatörténet, közgazdaságtan, kutatásmódszertan, kommunikácó elmélet) a szakmai törzsanyag követi. Ebben kapnak helyet a politikatudomány alapjai, az egyetemes és magyar politikai gondolkodás története, a XX- és XXI. századi társadalom-és politikatörténet, a magyar politikai rendszer, a jogi ismeretek, valamint a módszertan-és készségfejlesztés körébe tartozó tanegységek.

- A differenciáló szakmai ismeretek két modulra épülnek. Az európai tanulmányok modul során a hallgatók megismerik az európai integráció történetét, intézményeit, politikai természetét, az érdekérvényesítés, a lobbizás, valamint a legfontosabb közpolitikák – így a hazánk számára különösen fontos kohéziós politika – működését. A politikai intézmények és közpolitikák modul a pártok és pártrendszerek, választási rendszerek, közvéleménykutatás, helyi politika, politikai kommunikáció, politikai marketing, média és politikai napirend, érdekegyeztetés, közpolitikai rendszerek megismertetésére vállalkozik.

- Különösen fontosnak tartjuk az idegen nyelvek oktatását és gyakorlatban történő elmélyítését. Ennek érdekében a harmadik és a negyedik évben heti öt órában kínálunk általános és szaknyelvi képzéseket hallgatóink számára. Itt szeretném megemlíteni, hogy a diploma megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú, komplex, B2 típusú(val) egyenértékű nyelvvizsga szükséges.

- Hol, milyen területeken lehet elhelyezkedni, illetve továbbtanulni a politológus diploma birtokában?
- Mindenekelőtt hadd oszlassak el egy közkeletű félreértést! A politológus kifejezés önmagában nem foglalkozást, hanem végzettséget jelent, amelynek birtokában számos, magasan kvalifikált tevékenység űzhető. Ezek közül kiemelkednek a kutatói, elemző, tanácsadói és szervezői munkakörök, amelyek betöltése során jól érzékelhető kereslet mutatkozik a jól képzett, átfogó, rugalmasan alkalmazható kompetenciákkal rendelkező politológusok iránt, mindenekelőtt a közigazgatás, az üzleti szféra, a civil szervezetek, a média, az érdekszervezetek és a fejlesztéspolitikai intézmények részéről. Emellett a végzett politológusoknak jó esélyeik vannak arra is, hogy kipróbálhassák magukat politikai, nemzetközi és uniós intézményekben is. Hallgatóink elhelyezkedési esélyeit többek között azzal kívánjuk növelni, hogy a kötelező, legalább négy hetes szakmai gyakorlat elvégzéséhez lehetőségeket kínálunk számukra a minisztériumokban, önkormányzatoknál, civil szervezeteknél, fejlesztési ügynökségeknél, illetve a képzés során mindenkinek esélye van arra, hogy az unió ERASMUS-programja segítségével a képzési idő bizonyos hányadát külföldi egyetemeken tölthesse.

- Ami a továbbtanulást illeti, a megpályázható négy féléves mesterképzések (MA) közül a politológus hallgatók számára egyenes út vezet a politikatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a kulturális antropológia, a kisebbségpolitika, valamint a fordító és tolmács szakok világába, de - az előírt feltételek mellett – megpályázható például a történelemtudomány, a kommunikáció-és médiatudomány, a közgazdálkodás és a közpolitika mesterszak is. A nálunk végzett politológusok számára komoly előnyt jelent, hogy a Modern Filológia és Társadalomtudományok Kar rendelkezik mind nemzetközi tanulmányok, mind pedig fordító és tolmács mesterképzéssel is rendelkezik, ami közvetlenül biztosítja hallgatóink számára a folyamatos továbbképzés lehetőségét.

- Hogyan lehet felvételt nyerni a képzésre?
- Két középszintű érettségi vizsgatárgy választható a magyar, a matematika, egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), társadalomismeret, történelem közül. Nincs tehát szükség emelt szintű érettségire, és nincs előírva a felvételihez nyelvvizsga sem. A tavalyi évben az a Corvinus Egyetemre 447, az ELTE ÁJK-re 426, a Zsigmond Király Főiskolára 418, Pécsre 418, Debrecenbe 403, Miskolcra 401 ponttal lehetett bekerülni az államilag finanszírozott, nappali alapképzési szakok esetében. Úgy gondolom, a Pannon Egyetemen a vidéki egyetemek trendje fog érvényesülni. Szándékunkban áll levelező képzést is indítani, itt a ponthatár lényegesen alacsonyabb.

- Hol lehet további információkhoz jutni a politológia szakkal kapcsolatban?
- A szak modelltanterve teljes egészében megtekinthető és letölthető a szakot gondozó Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet honlapján a modelltantervek menüpontban, illetve magam is szívesen válaszolok a kérdésekre, ha írnak a kaisert@almos.vein.hu e-mail címemre . Meggyőződésem, hogy a politológus képzés, illetve a benne rejlő tudástartalom kiemelkedően jó feltételeket és perspektívákat kínál a fiatalok számára. Várunk mindenkit szeretettel!

Forrás:http://www.vehir.hu/tudomany/2010-01-25/politologus_kepzes_a_pannon_egyetemen.html

 

 

A legtöbben gazdaságtudományi mesterképzésre kerültek be
Mintegy hatezer jelentkezőből 4567 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák a keresztféléves képzésekre – tájékoztatott az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A felvettek közül 3550 fő mesterképzésben, 417 fő felsőfokú szakképzésben, 412 fő pedig költségtérítéses alapképzésben kezdheti meg februártól tanulmányait. A felsőoktatási felvételi ponthatárok megtekinthetők a  www.felvi.hu honlapon, illetve több újság internetes kiadásában. A jelentkezők a besorolási döntést az Oktatási Hivataltól, míg a felvettek a felvételi döntést a felsőoktatási intézményektől kapják meg.
Az alapképzésre 200 pont alatt, felsőfokú szakképzésre 140 pont alatt nem lehetett felvételt nyerni. Mesterképzésben a pontszámításra a felsőoktatási intézmények által meghatározott, de intézményenként eltérő pontszámítási módszerrel, maximum100 pontos rendszerben került sor.
A keresztféléves jelentkezések döntése során a felsőoktatási intézmények 3291 államilag támogatott és 259 költségtérítéses hallgatót vettek fel a mesterképzésekre. Az államilag támogatott mesterképzésre felvett hallgatók közül legtöbben (43 százalék) a gazdaságtudományok képzési területen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A műszaki képzési területre vették fel a felsőoktatási intézmények a mesterképzéses hallgatók 23 százalékát, az agrár képzési területre a 12 százalékát.
Azok a jelentkezők, akik most nem nyertek felvételt a 2010. februárban induló képzésekre, 2010. február 15-ig természetesen jelentkezhetnek a 2010. szeptemberben induló képzésekre.
 (www.edupress.hu)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 11
Tegnapi: 16
Heti: 82
Havi: 368
Össz.: 67 246

Látogatottság növelés
Oldal: Hírek, érdekességek
"HELPDESK" - © 2008 - 2017 - helpdesk.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: diplomáciai mentesség csomagra - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »